-  Az ércdarabosítás során alacsony kén- és lúgtartalmú finomra zúzott mészkövet, és finomra őrölt meszet használnak a vasérc-szinter vagy granulátum létrehozásakor.
     -  A nagyolvasztóban mészkőkavicsok segítségével távolítják el a forró fém szennyeződéseit miközben a vasércet nyersvassá alakítják.
     -  Zúzott, oltatlan meszet használnak a nyersvas kéntelenítéséhez.
     -  A konverterekben vagy más néven elektromos kemencékben ahol a nyersvasat acéllá alakítják oltatlan meszet adnak a nyersvashoz salakosító adalékanyagként, hogy megkösse az olyan, az acél minőségét rontó szennyeződéseket, mint pl. a kovasav és a kén. A mész reakcióba lép ezekkel a szennyezőanyagokkal, aminek eredményeképpen salak keletkezik, melyet azután eltávolíthatnak. Az acélgyártásnál használt mész speciális kémiai és fizikai jellemzőkkel kell hogy bírjon, például magas a kalciumoxid tartalmú és alacsony a kén és kovasav, valamint maradvány széndioxid tartalommal kell rendelkeznie. A használt mésznek ezenkívül rendkívül reagensnek kell lennie.

A vas mellett még számos fém kezelésére használják a meszet, pl.:
Arany      -  visszanyerés cianidban való áztatással
Réz     -  flotációs kezelés
Alumínium     - A legtöbb olyan folyamatban, amelynek során a bauxitot alumínium oxiddá alakítják (elő-deszilikáció, emésztés, maratás, szűrés, és dezokszaláció).
Magnézium és magnézium oxidok     -  A mész leülepíti a magnézium-hidrátot a magnézium-klorid tartalmú oldatban.
Kalcium, cink, ólom, ezüst, nikkel, uránium     -  A mész részt vesz az elválasztási folyamatokban különböző fémes sók vagy szennyeződések flotációján keresztül, de ugyancsak alkalmazzák a termék pH értékének beszabályozására vagy a szennyezőanyagok adalékanyagaként.

Az építőiparban mindig is meszet használtak kötőanyagként. Bár a mész - habarcs lassabban szilárdul, mint a tiszta cement-habarcs, plaszticitásánál fogva és az ebből adódó gyors alkalmazásának köszönhetően előnyösebben alkalmazható. Ezen kívül, a mészkőhabarccsal készült falazatok éppoly ellenállóak, ugyanakkor kevésbé eresztik át a vizet, rugalmasabbak, és ritkábban képződik bennük repedés.

Meszet alapvetően agyagos talajok kezelése és azok hosszú távú teherbírásának biztosítása céljából használják, amelyet a mész és a talajszemcsék között lejátszódó puccolán reakció eredményez.
Az eljárás legfőbb előnyeit jelenti a kezelhetetlen talaj kiszárítása és tulajdonságainak megváltoztatása, szilárdságának jelentős mértékű növekedése, a teherbírás hosszú távon tartó, folyamatos növekedése, amely a nehéz forgalom okozta terhelés hatására is tartós megoldást biztosít.
A talaj mésszel való kezelése, stabilizálása a talajcserével szemben további pénzügyi előnyökhöz is juttatja a megrendelőt.

A mész nélkülözhetetlen a szennyvíz és ivóvízkezelésben. Legfőbb alkalmazási módjai:
A túlságosan savas vizek pH-értékének beállítása és annak megakadályozása, hogy az oldott fémek feloldhatatlanná váljanak és fémhidroxidok formájában kicsapódjanak.
Könnyen kinyerhető oldhatatlan kálciumsókként leülepíti a foszfátokat, szulfátokat és fluoridokat, újramineralizálja a túl lágy vizet (amely agresszívan károsítja a csöveket),
dekarbonizálja a túl kemény vizet, és megakadályozza a csövekben a vízkőlerakódást.

A széntüzelésű erőművekben, a szemétégetőkben és számos ipari alkalmazási területen (pl. üveg-, téglagyártás, stb.), a mész semlegesíti a sósavat és hidrogénfluorid savat valamint a kénhidrogéneket és elnyeli füstgázokban jelenlévő nehézfémek nagy részét.

A Carmeuse termékei, kalcium oxid és kalcium karbonát vagy kalcium hidroxid karbonát formájában jelen vannak az élelmiszeriparban hordozóanyagként (rágógumi, fogkrém), Ivóvízkezelése kapcsán, a sörfőzésben, a csecsemők számára készülő tejporban, a cukrászsüteményekben, a joghurtban, az üdítőitalokban, a jégkrémben, a sajtban és a tartósítószerekben (CO2 elnyelése a gyümölcsök tartósításakor), stb.
A Carmeuse a lehető legszigorúbb követelményeknek megfelelő meszet is kifejlesztett: a Ledacal®-t, amely egy gyakorlatilag teljesen tiszta termék, mely rendkívül alacsony nehézfémtartalommal bír, és megfelel a gyógyszeripar legszigorúbb előírásainak és a és a „Food Chemical Codex” előírásainak is.

Az üvegiparban rendkívül alacsony kromatikus elem, pl. vastartalmú mészre és dolomitra van szükség melyeket pontosan bekalibrálnak hogy minél hatékonyabban részt vehessenek a gyártási folyamat égetési fázisában A kalcium karbonát és a dolomit a sík és üreges-üveg, az üvegszál, az üveggyapot és az optikai üveg alapvető alkotóeleme.

A papíripar a gyártási folyamat különféle szakaszaiban használ meszet:
Az úgynevezett. vegyi papírgyártás során, a nátrium karbonátot mésszel kezelik, hogy így képződjön újra az égetőszóda.
A szulfát folyamatban, meszet használnak az únevezett non-cellulóz fás elemek feloldásához használt kalcium biszulfát előállításához.
A papír fehérítéséhez is meszet használnak, s ugyancsak meszet alkalmaznak a visszamaradt víz koagulálása, semlegesítése és tisztítása céljából.

A vegyipar az olyan nyersanyagok kapcsán szorul a Carmeuse szakértelmére, melyek alapvető fontosságúak a következőkhöz:
Nátrium karbonát előállítása.
Számos szerves termék, mint pl. propilénoxid és glicerin előállítása, az acetilén előállításához használt kalcium karbidhoz, ragasztók és zselatin hagyományos módon, vágóhídi hulladékból történő előállításához, bőrbarnításhoz.
Az olajiparban a fúróiszap szabályozására.

Atalaj savasságának javítására és termékenységének fokozása céljából ugyancsak meszet szórnak szét.
A kalcium- és magnéziumtartalmú talajjavítók javítják a talaj fizikai és kémiai jellemzőit és termékenységét.

Kötőanyagnak nevezzük azokat a folyékony vagy pépszerű állapotú anyagokat, melyek fizikai vagy kémiai folyamatok útján megszilárdulnak és a velük érintkező anyagokat képesek összeragasztani. Előállításukat tekintve szinte kivétel nélkül mesterséges eredetűek. Megkülönböztetünk vegyi összetételük alapján szervetlen, szerves, halmazállapotuk alapján folyékony, szilárd, a kötés folyamata szerint kémiai, fizikai. Szervetlen: mész, gipsz, cement, magnézia, szerves: bitumen, enyv, olaj, gyanták, folyékonyak: bitumen, kátrány, vízüveg, gyanta, szilárdak: cement, gipsz, mész, kémiai: mész, gipsz, cement, vagy fizikai: vízüveg, enyv, lenolaj kötőanyagokat.
A mészégetés útján mészkőből és dolomitos mészkőből előállított mészfajtákat építési mésznek nevezzük. A mészégetés és a mész szilárdulásának folyamata van.

A kalcium-hidroxid, néven oltott mész, egy szervetlen vegyület. A mész színtelen kristályok, vagy fehér por formájában található meg a természetben. A mész kalcium-oxidból víz hozzáadásával nyerhető ki. Ezt a folyamatot a mész oltásának nevezik. A mész vízben oldódik, és erősen bázikus kémhatású. A mész erősen lúgos kémhatású, ezért sok helyen használják. A mész víz, és szennyvíztisztításra nagyon alkalmas. Akváriumok, terráriumokban a mész kalcium bevitelére is szolgálhat. Előfordulhat a mész a vegyiparban, az élelmiszeriparban is jelentős szerepet tölt be a mész, de használják még gyógyszeriparban, és fogászatokon is a mész jelentős tulajdonságait.
A mészkő a földtörténeti fejlődés során egyre nagyobb részben a karbonátos kőzetek pusztulásából származott. A vízben oldott mész a folyók segítségével került a tengerekbe.
A mész fontos szerepet játszik az élőlények életében. Egyes növényeknek, és állatoknak a lételemükhöz szükséges anyag a mész.

Rengeteg mészkő barlang található a földön. Ennek nagyon fontos szerepe van, ami mészkő tulajdonságaival támasztható alá. A mészkő egy nagyon rideg kőzet, és a rendkívül jó vízvezető a mész. A karsztbarlangok és a hévizes barlangok a mészkőnek köszönhetik gyógyító hatásukat. A barlangok nagyon szilárdak a mész, mészkőnek köszönhetően, ezért hosszabb ideig is fennmaradnak.
Magyarország hegyvidékein is előfordul sok helyen a mész, mészkövek a felszínen, illetve a felszín alatt. A triász és az eocén korú mész, mészkövek a legjobb tulajdonsággal bírnak. Az Aggteleki-karszt barlangja a triász mész, mészkőben alakult ki. A budai hévizes barlangok az eocén időszakában fejlődtek ki, a budai fürdők igen gazdag mész tulajdonsággal rendelkeznek.
Használják a mész, mészköveket mészégetésre, építészeti kötőanyagként is nagyon fontos a mész. A mész jellemzően nagyon fontos a cementgyártásban, az élelmiszeri cukrok tisztítására is a mész tulajdonságait hasznosítják. A vaskohászatban mész egy folyósítóanyag szerepét tölti be. A mész az állati takarmányokban egy adalék anyag, mely nagyon fontos ebben az ágban. A festék ipar a laza, puha mészkövek felhasználásával gyárt festék anyagokat, mész alapú festékeket. A mészkövek nagyon szépek a szemnek is, ezért sok helyen díszítésre is hasznosítják.

Az építészet megkülönbözteti, csoportokra osztja a mészkövet.
A kalcium, mész vegyületek az ókortól ismertek. Égetett mész előállítására használták a mészkövek égetését. Az égetett mész, ha vízzel lép reakcióba, akkor oltott mész keletkezik, ami nagyon fontos anyag. Az oltott mész fontos az építőiparban, a malter fontos alkotója. Az oltott mész fertőtlenítő hatású, fehér falfestékként találkozunk vele leggyakrabban.
A kalcium csak vegyületei formájában fordul elő a természetben, ez köszönhető nagy reakciókészségének is. A földkéreg igen nagy részét teszik ki a kalcium, mész kőzetek. A kalcium, mész az ötödik legnagyobb mennyiségben megtalálható elem a földkéregben. De megtalálható nagy mennyiségben a mész a tengerekbe, és a világűrben is.
A kalcium leggyakoribb kőzete a mészkő. Igen gyakori kőzet a mész, mészkő, szinte mindenütt előfordul. Európában Csehország az egyik leggazdagabb ország kalcium, mész forrásban.
A cseppkő-barlangok nagyon gazdag mész források. A mész, mészkő legértékesebb származéka a márvány. A mészből nyert márványt dekorációs célokra használják a leggyakrabban. A mészből, mészkőből nagy hőmérsékleten, és nyomáson átkristályosodás során képződik a márvány. A mészben, mészkőben lévő színezőanyagoktól függ a márvány színe.

Directory- Link adatbázis