Keresés










Gyorskeresés


Mutatók
Hírlevél






Adatmódosítás




Bálint Analitika Kft.
 
Cím: 1116 Budapest, Fehérvári út 144.
Postázási cím: 1116 Budapest, Fehérvári út 144.
Telefon: 0612060732
Fax: 0613826137
Térkép:



A Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja, amelynek a környezetvédelem a kiemelt feladata, ezen belül pedig víz-, szennyvíz-, talaj-, hulladék-, levegő-, élelmiszer-, mintavétel-vizsgálattal, humánegészségügyi vizsgálatta, termékminősítésekkel foglalkozik, valamint orvosdiagnosztikai laboratóriummal rendelkezik.

Műszerpark
- Emisszió:
TECORA TCR Bravo M-plus, TCR Isotrack basic HV, TCR Iso plus EF/R dioxin mintavevő, HORIBA CO, CO2, NOx, SO2, O2, SKC mintavevők.
- Immisszió:
HORIBA CO, CO2, NO-NOx, SO2, O3, TECORA SkyPost PM 10, TCR ECHO-PUF dioxin mintavevő, SKC mintavevők.
- Munkahelyi légtér:
SKC mintavevők, BW Technologies LEL(éghető anyagok), H2S, CO, O2.
-Vizek, talajok, hulladékok:
Agilent GC, GC-MS, HPLC, ICP-MS, HPLC-Triplequad MS TOC, AOX, IR, UV-VIS.
- Mintavétel:
mérőbuszok, automatizált szennyvízmintavevők, felszín alatti vízmintavevők, talajfúró berendezések, iszapmintavevők, élelmiszeripari mintavevők.
- Orvosdiagnosztika:
Hematológiai, szerológiai, virológiai, tumormarker viszgáló berendezések, ERMA PCE-210 hematológiai automata, Prestige 24i Automated Chlinical Analyzer, Easy Lyte ionszelektív mérő, Excell 22 DREW-Scientific, PERSONAL Lab immunológiai automata, KRYPTON Elisa analyser.
- Egyéb tevékenység:
Szaktanácsadás, szakértői véleménykészítés, a környezetvédelem kárelhárítási feladatai, tervezése és megoldása.
Cégforma: Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatások
Budapest, XXI. kerület, volt Csepel Művek területe


Illegálisan elhelyezett, kb. 1200 t vegyes galvániszap által a földtani közeget, a felszíni és felszínalatti környezetet ért környezeti hatások szűrővizsgálata, a környezetvédelem érdekében.

Előzetes szakvélemény

A tényfeltáró szűrővizsgálat (környezetvédelem) a KvVM megbízása alapján készült.

Vizsgált területek:

I. sz. telep (déli terület):
Budapest, XXI. kerület, Csepel, Motorkerékpár utca; hrsz.:210146/70

II. sz. telep (északi terület):
Budapest, XXI. kerület, Csepel, Terelő utca; hrsz.:210146/86

A környezeti állapot értékeléséhez felhasznált vizsgálatok:
1) A KvVM által rendelkezésünkre bocsátott, a Csepel Kerületi Polgármesteri Hivatala megrendelésére, a Bálint Analitika Kft. által 2006 júliusában a környezetvédelem érdekében elvégzett vizsgálatok eredményei.

2) A KvVM megrendelésére 2007 februárjában a környezetvédelem érdekében elvégzett vizsgálatok eredményei.

3) A vizsgálati eredmények és a szakmai folytonosság biztosítása érdekében a 2007. évi laboratóriumi vizsgálatokat a Bálint Analitika Kft. végezte.


A galvanizálási eljárás:

1) Fémtárgyak felületét elektrolitokban más fémmel vonják be korrózióvédelmi (többek között a környezetvédelem szepontjából) vagy esztétikai célból.

2) Előkezelés: zsírtalanítás, pácolás savakkal lúgokkal.

3) Külső áramforrás segítségével a bevonandó fém ionjait tartalmazó elektrolitból fémbevonatot választanak le a negatív elektromos póluson.

4) Korrózióvédő bevonatok: cink (horganyzás), réz, nikkel, króm.

5) Felhasználók: autóipar, szerszámgyártás, elektronikai ipar, távközlés, iparművészet, környezetvédelem.

6) A galvanizáláshoz használt galvánfürdők lehetnek savas, lúgos és semleges elektrolitok, amelyek fémsókat, vezetősókat, pH-beállítókat és különféle adalékanyagokat tartalmaznak.


2006. júliusi vizsgálatok (környezetvédelem érdekében):
Mintavételi helyek (I. telep)

A Bálint Analitika Kft. által 2006-ban az I. telepen végzett vizsgálatok a környezetvédelem érdekében

      -   5 db fúrásos feltárás,
      -   23 db felszíni talaj mintavétel,
      -   8 db hulladék mintavétel,
      -   6 db csatorna üledék és folyadék mintavétel.

2006. júliusi vizsgálatok (környezetvédelem érdekében):
Mintavételi helyek (II. telep)

A Bálint Analitika Kft. által 2006-ban a II. telepen a környezetvédelem érdekében végzett vizsgálatok

      -   3 db fúrásos feltárás,
      -   20 db felszíni talaj mintavétel,
      -   9 db hulladék mintavétel
      -   3 db csatorna üledék és folyadék mintavétel.

2007. februári vizsgálatok(környezetvédelem érdekében):
Mintavételi helyek (I. telep)

2007. februári vizsgálatok: (környezetvédelem érdekében)

Mintavételi helyek (II. telep)

A környezeti állapot értékelése, a felhasznált vizsgálati eredmények (2006-2007):


Hulladék minta:
      -   összesen 17 db (12 db szilárd- és 5 db folyadékminta)
Fúrásos feltárás:
      -   összesen 16 db (112 fm) (40 db talaj- és 16 db talajvízminta)
Felszíni talaj mintavétel:
      -   összesen 43 db ponton (64 db talajminta)
Csatorna üledék és folyadék mintavétel:
      -   összesen 9 db ponton (11 db szilárd- és 3 db folyadékminta)

A mintavételt minden esetben az EU-ban elfogadott DAP-PL 3234.00 számon akkreditált Bálint Analitika Kft. végezte.

A környezeti állapot értékelése


Felszíni minták (0,0-0,5 m szintköz) TOXIKUS FÉMEK (I. telep)

1) A talaj felső rétegének szennyezettsége több 100-szorosan meghaladja a rendeletben magadott B szennyezettségi határértéket.

2) A szennyezőanyag transzport:
      -   Csapadék általi kimosás
      -   Szél általi kiporzás

3) Érintett területek:
      -   Hulladéktest közvetlen környezete
      -   Csapadékvíz lefolyási útvonala
      -   Szél általi kiporzás csóvája

A környezeti állapot értékelése


Felszín alatti minták TOXIKUS FÉMEK (I. telep)

1) Az 1,00-2,00 m szintközből származó minták toxikus fém koncentrációja a B szennyezettségi határérték alatt maradt.

2) A talajvíz oszcillációs (vízszint ingadozási kapilláris) zónájából származó talajminták toxikus fém koncentrációja a B szennyezettségi határérték alatt maradt.

A környezeti állapot értékelése

Felszín alatti víz (I. telep)

1) A csepeli talajvizekre jellemző, kissé szulfátos, magas nitrát tartalom, a háttér fúrásokban is jelentkezett.

2) Jellemző szennyező anyagok: bór, higany, nikkel, szelén, cink. Az F2/2006, F3/2007 fúrásokban talált szennyező anyagok származhatnak a vegyes galvániszapból.

3) Az F1/2006 fúrásban mért határérték feletti higany tartalom nem vegyes galvániszapból származik.

4) Az F4 jelű fúrás talajvizében 13-szoros alifás szénhidrogén (TPH) és 10-szeres benzo(a)pirén (PAH) szennyezettség, amely nem galvániszap eredetű. Ugyanezen feltárásban határérték feletti króm-III, és króm-VI szennyezést mértünk, a szennyezés eredete tisztázásra szorul.

5) Egyéb szénhidrogén szennyezettség nem kimutatható.

A környezeti állapot értékelése

Felszíni minták (0,0-0,5 m szintköz) TOXIKUS FÉMEK (II. telep)

1) A talaj felső rétegének szennyezettsége több százszorosan meghaladja a rendeletileg magadott B szennyezettségi határértéket.

2) A szennyezőanyag transzport:
      -   Csapadék általi kimosás
      -   Szél általi kiporzás

3) Érintett területek:
      -   Hulladéktest közvetlen környezete
      -   Csapadékvíz lefolyási útvonala
      -   Szél általi kiporzás csóvája

A környezeti állapot értékelése

Felszín alatti minták TOXIKUS FÉMEK (II. telep)

1) Az 1,00-2,00 m szintközből származó minták toxikus fém koncentrációja az F1; F2; F3 feltárások esetében a B szennyezettségi határérték alatt maradt.

2) Az F4 esetében As; Ba; Cd; Ni; és Se határérték túllépés mutatkozott, mely salak eredetű.

3) Ezen elemek esetében a maximális határérték túllépés 3-szoros volt.

4) A talajvíz oszcillációs (vízszint ingadozási kapilláris) zónájából származó talajminták eredményei nem haladják meg a B szennyezettségi határértéket.

A környezeti állapot értékelése (csapadékvíz csatornák vizsgálata):

1) Csapadékvíz (csatorna) minták vizsgálata:

2) Általános vízkémiai alkotók: A mért étékek a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határérték alatt maradtak.

3) Toxikus fémek: Az I-5 akna vízmintában a Zn koncentrációja 8-szorosan haladja meg B szennyezettségi határértéket.

4) Csapadékelvezető csatorna iszap minták vizsgálata.

5) Általános vízkémiai alkotók: A mért étékek a B szennyezettségi határérték alatt maradtak.

6) Toxikus fémek: A csatorna iszap mintákban a Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Zn koncentráció haladta meg a B szennyezettségi határértéket. az egyes iszapminták esetében a határérték túllépések mértéke 25-80 szoros.

7) A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján a csatornaiszap veszélyes hulladék.

Összefoglalás

1) Az elhelyezett vegyes galvániszap veszélyes hulladéknak számít. Ártalmatlanításáról gondoskodni kell!

2) Az elhelyezett és nem gondosan tárolt vegyes galvániszap a vele érintkező földtani közeget, a szél által szétterítve a környező felületeket, a vele közvetlenül szomszédos terület sávokat és a csapadékvíz kimosó hatására a lemosási útvonalak mentén felszínen, a felszín alatti földtani közeget maximum 0,5 m-ig elszennyezte. A savakat tároló edényzetek sérülése esetén a toxikus fémek mélyebb rétegeket, és a felszín alatti vizet is elszennyezheti.

3) A továbbterjedés megakadályozása érdekében a vegyes galvániszapot haladéktalanul el kell távolítani a területről és gondoskodni kell az ártalmatlanításáról.

4) A 0,5 m alatti szennyezések nem vezethetők vissza az elhelyezett vegyes galvániszapra. A salakos feltöltésben, egyes helyeken határérték feletti toxikus fém és PAH tartalom mutatható ki.

5) A talajvíz szennyezettsége egyértelműen nem írható az elhelyezett vegyes galvániszap számlájára.

6) Az I. sz. területen, a kerítésen kívül (F4), jelentős feszín alatti szénhidrogén szennyezést tártunk fel a talajvízben, ez a vegyes gálvániszaptól független. Ugyanezen feltárásban határérték feletti króm-III, és króm-VI szennyezést mértünk. Mivel a területen sem 2006., sem 2007. évben króm szennyezést nem tártunk fel, a szennyezés eredete további tényfeltárás során határozható meg.

7) A csapadék által lemosott vegyes galvániszap a csapadékelvezető csatornákba jutott.

Imissziós analizátoraink és rendszereink:

A környezetvédelem célja

A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. A környezetvédelem éppen ezért nem azonos a természetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van.
A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben a élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása.
A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

A környezet, környezetvédelem alapfogalmai


Környezeti elem:
A föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.

Környezet:
A környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete.

Természeti erőforrás:
A mesterséges környezet kivételével társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői.

Környezet igénybevétele:
Változás előidézése a környezetben, a környezet vagy elemének természeti erőforráskénti használata.

Környezetterhelés:
Valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása.

Környezetszennyezés:
A környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

Környezetszennyezettség:
A környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota.

Környezethasználat:
A környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

Környezetkárosítás:
Az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.

Környezetkárosodás:
A környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

Környezetveszélyeztetés:
Az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő.

Környezetre gyakorolt hatás:
A környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás.

Kibocsátási határérték:
A környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást.

Szennyezettségi határérték:
A környezet valamely elemének olyan jogszabályban meghatározott mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő.

Fenntartható fejlődés:
Társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

Elővigyázatosság:
A környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés
megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától.

Környezetvédelem:
A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

A környezeti elemek egységes védelme


Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.

A környezetvédelem egyaránt jelenti az elemek minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.

A föld védelme a környezetvédelem szempontjából


A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira, illetve folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.

Az anyagok elhelyezését és ezek környezetvédelem érdekében történő feltételeit külön jogszabály állapítja meg. Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt - külön jogszabály rendelkezése szerint - gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként felhasználásáról.

A víz védelme a környezetvédelem szempontjából


A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre. A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni.

A víz mint alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás kitermelésének és felhasználásának feltételeit vízkészlet típusonként a területi adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével kell megállapítani. A vízigények kielégítésének sorrendjéről külön törvény rendelkezik.

A környezetvédelem szempontjából a környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy a víz mint tájalkotó tényező fennmaradjon, a vízi és víz közeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények ne romoljanak.

Az alábbi vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni:

a) Ivóvízellátást biztosító
b) Az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló
c) A természet védelme szempontjából jelentős
d) Az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt

A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt és szennyvizek bevezetése -megfelelő kezelést követően - csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse

A levegő védelme a környezetvédelem szempontjából

A levegő védelme környezetvédelem szeempontjából kiterjed a légkör egészségére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Az élővilág védelme a környezetvédelem szempontjából

Az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével - valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.
Az élővilág igénybevétele csak olyan, a környezetvédelem szemszögéből meghatározott módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozására jogszabály vagy hatósági határozat igénybevételi határértéket állapíthat meg.

Az épített környezet védelme a környezetvédelem szempontjából


Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a környezetvédelem rendezési tervében övezeteket kell meghatározni. Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.

A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezetrendeltetésével össze nem férő tevékenység - külön védelmi intézkedés nélkül - nem folytatható. A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani. A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni, és értékelni, a szükséges környezetvédelem érdekében fontos intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben, vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetőleg programban kell rögzíteni.

Veszélyes anyagok és technológiák a környezetvédelem szempontjából


A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a felhasználó tevékenysége során használ, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet.

A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor – beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat – továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor környezetvédelem elősegítését, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.

Környezetveszélyeztetéssel járó technológiák


A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.

A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt – külön jogszabályi rendelkezés hányában – környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.

Hulladékok

A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is – amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.
A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.
A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

Zaj és rezgés


A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani:
a) A zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését
b) A zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását
c) A tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét

Sugárzások

A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra.

A jogi felelősség általános alapja a környezetvédelem szempontjából


Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.

A jogsértő tevékenység folytatója köteles az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni, az általa okozott károkért helytállni; a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.

Környezetvédelem társoldalai

TopSite.hu - A web legjobbjai. Minden-s.hu Toplista Kategorizalt linkcsere oldal. Ingyen weboldal tervek, gyönyörű háttérképek, kikapcsolódás. websas.hu

Add a Startlaphoz
 
Készítette a BIT-Hungary Kft.
WebTudakozó portál• E-mail:info@webtudakozo.hu