- Konzervdoboz
- Élelmiszeripar
- Import
- Export
- Fémtömegcikk gyártás
- Fémfeldolgozás
- Fémmegmunkálás
- Fém csomagolóeszközök

A konzervdoboz általában élelmiszert tartalmazó, bádogból (fehérbádogból, ónozott acéllemezből) készült tárolóedény, amit a megtöltésük után forrasztással vagy hajlítással hermetikusan lezárnak. A konzervdoboz kinyitás után nem zárható le újra.

Az élelmiszerek légmentes tartóedényekben történő tartósításának ötlete Nicolas Appert párizsi cukrászmestertől származik. Nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor jutott el az emberiség számára oly hasznosnak bizonyuló ötlethez, azaz a konzervdoboz létrehozásához, de a döntő gondolat valamikor 1789 és 1795 között születhetett meg. Az ötlet lényege az volt, hogy szorosan ledugaszolt, vastag falú üvegpalackokba rakott különféle élelmiszereket, hosszabb-rövidebb ideig forrásban lévő vízfürdőben tartott. Appert bizonyítani nem tudta, csupán feltételezte, hogy a hevítés elpusztítja vagy megváltoztatja a romlást okozó fermenteket vagyis az enzimeket.

Appert kísérleteinek nagy lendületet adott a francia belügyminisztérium 1795-ös pályázata: ez 12 ezer frankot ígért annak, aki megoldja a francia hadsereg élelmiszer-ellátási problémáit. (Sok francia katona éhen halt és sokan betegedtek meg a C-vitamin hiánya miatt kialakult skorbutban.) Appert 1802 őszén a Párizshoz közeli Massyba költözött, ahol kisebb üzemet nyitott termékei előállítására és forgalmazására.

A francia haditengerészek 1807-ben már rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztották Appert tartós ételeit. Amikor egy több mint négy hónapos hajóút után kibontották a korábban gondosan lezárt üvegeket Appert így lelkesedett: - Amikor kinyitottuk az edényeket, és megkóstoltuk a bennük lévő 18 különféle tartósított élelmiszert, kiderült, hogy mindegyik megőrizte eredeti frissességét, és a tengeri út során a legkevésbé sem romlottak meg.Appert nem szabadalmaztatta találmányát, csupán egy könyvet írt Valamennyi állati és növényi eredetű anyag több éven át való eltartásának művészete címmel.

A francia konzervdoboz mester által kitalált módszert egy angol vállalkozó, Peter Durand szabadalmaztatta hazájában 1810 áprilisában. Durand konzervedényként már nemcsak üvegpalackot jelölt meg, hanem cserépedényt és fémdobozt is. A szabadalmat továbbadta két vállalkozónak, Bryan Donkinnak és John Hallnak, akik 1813-ban megnyitották a történelem első komoly, a mai konzervekhez már hasonlító dobozokat gyártó üzemüket. Előállításuk akkoriban még elég nehézkesen történt: a konzervdoboz ónozott vaslemezből készült, és egy képzett dolgozó is csak hat darab konzervdoboz tudott összeforrasztani óránként. A konzervdoboz kinyitásához kezdetben kalapácsra és vésőre volt szükség.

A cég termékei nagy népszerűségre tettek szert: kóstolót küldtek a királyi családnak, az admiralitásnak és a Királyi Természettudományos Akadémia, a Royal Society tagjainak, a visszaküldött véleményeket pedig hírlapokban publikálták. 1818-ban az angol haditengerészet már 25 ezer dobozzal rendelt ezekből a termékekből.

A konzervdoboz előállításához fehérbádogot használnak. A fehérbádog egy vékony maximum 0,49 milliméter vastagságú acéllemez, aminek a felületét egy olvasztásos-merítős eljárással, úgynevezett ónolvadékba mártással vagy elektrolízis útján ónnal vonnak be, hogy egyrészt az acélt megvédjék a korróziótól, másrészt a feliratozások biztosítása miatt. Ez a védőbevonat általában lakkozás, melyet géppel, vékony rétegben visznek fel a lemezre, és ezután ráégetik a felületre. Korábban ólommal hegesztették össze a konzervdoboz fajtákat, ami bizonyos körülmények között ólommérgezéshez vezetett.

Napjainkban a konzervdoboz légmentes lezárása a töltés után az érintkező lemezek többszörös egymásra lapolásával, a dobozpalást és a fedél peremének összezárásával, peremezésével (korcolással), illetve fix rögzítő elemre hajtogatással történik. A peremezést speciálisan kialakított zárógörgők végzik, melyek saját tengelyükön szabadon forogva gördülnek végig a konzervdoboz peremén. Mozgásuk közben egyre közelednek a konzervdoboz palásthoz, és közben a peremlemezeket összezárják. Egyes berendezéseknél a konzervdoboz áll és a görgő forog; míg más gépkialakításnál a konzervdoboz forog az álló görgő körül. Hengeres formájú konzervdoboz esetében az utóbbi megoldást alkalmazzák.

A konzervdoboz zárás művelete két ütemben történik: az első ütem (konzervdoboz előzárás) során a tányér a konzervdoboz palástjára szorítja a konzervdoboz tetejét. Ekkor az előzáró görgő végiggördül az álló konzervdoboz mentén és annak középvonalához közeledve a görgő profil kiképzése a fedélperemet a konzervdoboz palást kihajtott részével összehajlítja; a fedélperem a konzervdoboz pereme alá behajlik. A légmentes zárást a végzárás (második ütem) biztosítja, melynek záró görgőjének profilkialakítása kisebb ívű. A záró görgő az előzetes összehajlított peremrészt olyan szorosan nyomja össze, hogy a konzervdoboz palást és a konzervdoboz fedél a közéjük öntött gumitömítéssel légmentes zárást ad.

A konzervdobozba töltött és lezárt terméket a következő technológiai lépésben hőkezelik. A hőkezelés időtartama és hőfoka a különböző áruféleségektől és csomagolási egységtől függ. Mindkét paraméter beállítása és betartása igen fontos technológiai fontosságú ahhoz, hogy az előállított termék minősége folyamatosan jó minőségű legyen. A hőkezelés után a konzervdoboz termékeket lehűtik

A konzervdoboz fajták a háztartási szemét mintegy 1 százalékát teszik ki, ezeknek körülbelül a negyede újra hasznosítható, ami igen fontos dolog, mivel egy konzervdoboz lebomlásához megközelítőleg 200 év szükséges és a konzervdoboz fajták újrahasznosításával jelentős mennyiségű energia spórolható meg.

- Vásárláskor minden esetben vizsgáljuk meg a konzervdoboz épségét. Ha a konzervdoboz teteje és az alja felpuffadt, ne vegyük meg, mert valószínűleg romlott. Lehetséges, hogy a konzervdoboz tartalma ehetetlen.

- Ha a konzervdoboz külsejéből nem egyértelmű a romlottság, a gyanús konzervet 1-2 napra tegyük meleg szobába. A romlott konzervnél a konzervdoboz felpuffadásának jelei hamarosan meg fognak jelenni.

- Előfordulhat az is, hogy túltöltés miatt deformálódik a konzervdoboz, tartalma azonban jó, nem ártalmas. Ez úgy ismerhető fel, hogy a kézzel benyomott konzervdoboz fedele a nyomás megszűntével visszaugrik eredeti helyzetébe.

- Találkozhatunk olyan konzervdoboz fajtával is, melynek hiányos vagy sérült a leforrasztása, és emiatt tartalma megfertőződik, és mérgezővé válik.

- A bomlás jeleit felismerhetjük a nyitott konzervdoboz esetén is. Ilyenkor a konzervdoboz kinyitásakor érezhető, kellemetlen, savanyú vagy rothadt szag lehet segítségünkre. Nehezebb észrevenni a kezdő romlást.

- A felbontott konzervdoboz tartalmát ajánlatos azonnal tálba kiüríteni, és onnan felszolgálni. A nyitott konzervdoboz igen gyorsan romlik. Hamar elszaporodnak benne a penészgombák.

Amidalla Search Engine Directory- Link adatbázis