A fázisjavítás kifejezése egészen pontosan teljesítménytényező javítást jelent. Szakmailag: A legtöbb váltakozóáramon működtetett berendezésnek van meddő energia igénye. Ezt a meddő energiát a berendezés a villamos hálózatból akarja igénybe venni. Csakhogy van egy berendezés, a kondenzátor, amely alkalmas arra, hogy meddő energiát állítson elő. Ha nem akarunk a meddő energiáért is fizetni, akkor a meddő energiát fogyasztó berendezésre megfelelően méretezett kondenzátort kell kötni, így annak meddő energia igénye helyben előállítható, és ez a fázisjavítás.

A fázisjavítás elmélete szerint a fázisjavítás lényege, hogy az induktív meddő áramot a minimálisra csökkentsük, azaz kompenzáljuk a meddő energiát. A legtöbb villamos berendezés működéséhez a mért wattos energián túl szükség van induktív meddő energiára is. Mint ahogyan a neve is mutatja: ez egy hasznos munkát nem végző szükséges rossz. Azért rossz, mert a vezetéket ugyanúgy terheli, mint a wattos áram és melegedést okoz. Ha nem lenne meddő áram, akkor a vezetékek jobban terhelhetők lennének, ugyanazon a vezetéken több fogyasztót lehetne ellátni. Szerencsére van olyan berendezés, amivel a meddő energia helyben előállítható. Ez a berendezés a kondenzátor.
A meddő energia káros hatásai főként az elosztó hálózatot, vagyis az áramszolgálatokat terhelik, viszont a fogyasztó használja. A fogyasztókat a meddő energia (a modern digitális fogyasztásmérők ezt is mérik) díjának minimálisra csökkentése ösztönzi arra, hogy kondenzátorokat telepítsen a hálózatára, saját meddő energia igényének kikompenzálására. A meddőenergia kompenzálására telepített kondenzátorokat nevezzük fázisjavító kondenzátoroknak. A fogyasztó terhelése általában ingadozó, tehát a szükséges meddő energia is változó. Ezért olyan kondenzátor egységet telepítenek a hálózatra, amely a szükséges meddő energia függvényében kapcsolja a kondenzátorokat be vagy le a hálózatról. Ezt a berendezést hívjuk automatikus meddőenergia kompenzálónak, azaz fázisjavító berendezésnek.

Előbbiekből tehát kiderült, hogy az induktív meddő energia kompenzálására a megfelelően méretezett fázisjavító berendezés jelenti a megoldást. Ezek a kondenzátorbankok többféle kivitelben léteznek, és a megfelelő típus kiválasztása nagyon fontos tényező. A fázisjavítás elvégzésével, vagyis a fázisjavító berendezések alkalmazásával mérsékelhető a villamos energiaköltség, melyek paramétereit villamos hálózati (hálózatanalizációs) mérésekkel határoznak meg. A pontos méretezés, valamint a megfelelő típus kiválasztása nem csak anyagi szempont.

Fontos tényezőnek minősül az adott hálózaton üzemelő további készülékek számára is. A standard fázisjavító berendezéseket, normál (hálózati zavaroktól mentes) villamos hálózatokra mértezik. Ezen berendezések feszültségszintje 400-415V. A standard fázisjavító berendezések jelenleg a legelterjedtebb típusok. Névleges feszültségük 415V. Felépítésük egyszerű, minden automatikus fázisjavító berendezés tartalmazza a működtetéshez szükséges teljesítményszabályozó elektronikát, a kapcsolások elvégzéséért felelős mágneskapcsolókat, és nem utolsósorban a kondenzátor telepeket.

Az automatikát tekintve a piacon több típus áll rendelkezésre ezek nagyrészt megbízható, magas érzékenységű készülékek. Megfelelő installálás után hosszú évekig stabilan látják el a fázisjavítás feladatát. A mágneskapcsolókból szintén számos típus közül választhatunk. A nagyrészt európai gyártóktól származó készülékek méretben, illetve kivitelben hasonlóak. A kondenzátorok kiválasztásánál nagyon fontos tényező az adott hálózat feszültségszintje és a rajta jelenlévő felharmonikus tartalom.

Kivitel tekintetében különböző megoldások állnak rendelkezésre. A legelterjedtebb megoldás az, amelyet a gyakorlat szerint alkalmaznak, amikor a berendezés egy komplett szekrényben van összeszerelve. A szekrények típusát és méretét a berendezés teljesítménye és a létesítés helye határozza meg. A szekrény lehet műanyag kivitelű, melyet szabadtéren alkalmaznak. A fém kivitelt minden más egyéb helyen használják.

Ezek típusa legtöbbször egyedi, ezért nem mindig illenek bele a környezet struktúrájába. Az egyre nagyobb teljesítménynek köszönhetően a fázisjavítás tekintetében a technikai kialakítások is folyamatosan változnak. A legpraktikusabb a szekrényen belüli kialakítások között az úgynevezett rack megoldás, mert ez lehetővé teszi a fokozatok egymáshoz való illesztését, azok meghibásodása esetén pedig egyszerű és kényelmes cseréjét.

A villamos gépekben minél több a mozgó alkatrész annál nagyobb a meghibásodás valószínűsége is. Amennyiben telephelyünkön a meddő energia kompenzálására, azaz a fázisjavítás érdekében fázisjavító berendezést alkalmazunk, meghibásodási lehetőségek fordulhatnak elő. A fázisjavító berendezések megtérülési ideje megközelítőleg egy-másfél év között alakul. Ez idő alatt jelentős költségmegtakarítás érhető el.
A fázisjavítás berendezéseinek főbb alkotóelemei:
- Automatika
- Mágneskapcsoló
- Kondenzátor
- Biztosító szerelvény

Amennyiben előbbiek meghibásodnak, a várt haszon elmarad. Általános karbantartással azonban megelőzhetőek a meghibásodások és a berendezés élettartama is jelentős mértékben megnövekedik.

A fázisjavító berendezésekben leggyakrabban mágneskapcsolókat alkalmaznak a kondenzátorok hálózatra kapcsolására. Ezek a jobb esetben kétáramkörös kontaktorok igen nagy igénybevételnek vannak kitéve minden kapcsolásnál. Egy meghibásodott mágneskapcsoló (összeragadt érintkezőpár esetén) felárat eredményezhet. Ezért a fázisjavítás végző fázisjavító kondenzátorok egyik apróbb, de fontos tartozéka a kisütő ellenállás. Szerepe, hogy a kondenzátorban visszamaradt töltést kisüsse a következő visszakapcsolás idejéig. Meghibásodása azt eredményezi, hogy a kontaktor a már feltöltött kondenzátorra kapcsol rá, ez pedig a kontaktor érintkezőinek károsodásához vezet.

A kereskedelmi forgalomban kapható kondenzátortelepek élettartama 100 000-130 000 üzemóra, ami függ a hálózat szennyezettségétől is. Fázisjavítás esetén a rosszul megtervezett fázisjavító berendezésekben üzemelő kondenzátoregység idő előtt tönkremegy. Egy meghibásodott vagy gyenge kapacitással rendelkező kondenzátortelep nem képes a maximum teljesítményt nyújtani, ezért az áramszámlán induktív felár jelentkezhet. A régebbi, olajos impregnátummal gyártott kondenzátortelepek olyan anyagot tartalmaznak, amelyek különösen környezetveszélyesek és fokozottan rákkeltők. Emiatt a környezetvédelmi hivatal külön kormányrendeletben intézkedik tárolásukról.

A berendezésben üzemelő kondenzátorok, mágneskapcsolók, biztosító szerelvények, fojtótekercsek által keltett hő elvezetése nagyon fontos! A szellőztető ventillátor meghibásodása a hővédelmek működését eredményezheti, ami a berendezés kikapcsolásával, rosszabb esetben a beépített készülékek meghibásodásával is járhat. Az automatika a legérzékenyebb alkatrésze a fázisjavítás egységének, ami arról gondoskodik, hogy ne kelljen felárakat fizetni. Meghibásodása azt eredményezi, hogy a keletkező meddő energia nem kerül kompenzálásra.

Egyedi fázisjavítás alkalmazása lehetővé teszi a meddő energia helyben történő kompenzálását. Ezt a módszert olyan fogyasztóknál célszerű használni, melyeknek meddő energia felvétele az üzemeltetési idő alatt közel állandó. Az ilyen fogyasztó berendezések két legfontosabb típusát a transzformátorok és az aszinkronmotorok képviselik. A transzformátorok egyedi kompenzálását más néven honalj kompenzálásnak is nevezik.
Az egyedi kompenzálás (fázisjavítás) előnyei:
- A meddő energia kompenzálása ott történik, ahol az igény fellép, így a meddő energia szállítása igen rövid úton történik, és ez által a vezetéken létrejövő veszteség a legkisebb.
- Megfelelő kényszer kapcsolattal biztosítható, hogy a kompenzálás vezérlését maga a fogyasztó végezze.

A csoportos fázisjavítás, így a csoportos fázisjavító kondenzátor telepek alkalmazása olyan helyeken javasolt, ahol a különböző üzemegységek messze esnek egymástól. Ha az egyedi kompenzáció a kompenzálandó motorok kis kihasználási óraszáma miatt nem gazdaságos, ugyanakkor a központi elosztó berendezés és az egyes üzemrészek egymástól távol vannak, csoportos kompenzáció, azaz fázisjavítás indokolt. A csoportos fázisjavítás az üzemi elosztó berendezések a kondenzátor beépítési helyig terjedő szakaszát mentesíti a meddőáramtól. Csoportos fázisjavítás alkalmazható az előtétek kompenzálására, például olyan helyeken, ahol nagy mennyiségű fénycső van beépítve, és az előtétekhez valamilyen okból újabb egyedi kompenzálást nem alkalmaznak.

berendezésekkel valósítunk meg. Központos kompenzálásnak nevezzük a fázisjavítás olyan módját, amelynél az egész üzem meddőteljesítményének nagyobb részét úgy kompenzáljuk, hogy a kondenzátorokat az üzem központi elosztó berendezésének főgyűjtősínjére, külön megszakítók közbeiktatásával kapcsoljuk rá. Központos fázisjavítás, azaz kompenzálást alkalmazunk például olyan üzemekben, ahol sok kis fogyasztó üzemrészenként eltérő, változó terhelésekkel üzemel.

Amidalla Search Engine Directory- Link adatbázis