Általában csarnok a neve azokat az egyszintes, nagyobb alapterületű épületeknek, amelyek felülről rendszerint nem közbülső födémmel, hanem tetőfödémmel vannak határolva.
A csarnok típusok társadalmi vagy gazdasági célra készülnek.

Rendeltetésük szerint az alábbi csarnok fajtákat különböztetjük meg:
- Csarnok kulturális, gyülekezeti, igazgatási, sportcélokra.
- Csarnok ipari és mezőgazdasági termelési, valamint tárolási célokra.
- Csarnok közlekedési eszközök tárolására, valamint utasforgalom befogadására.
- Vásárok, kiállítások megrendezésére szolgáló csarnok épületeket.

A középület jellegű csarnok fajták rendszerint egyedi-egyterű szerkezetek, a termelési jellegű csarnok fajták pedig általában tipizált egységekből összeállított szerkezetek.

A csarnok jellegű épületek kialakításánál kielégítendő legfontosabb szempontok:
- Nagy fesztávolság.
- A szerkezet modulraszterben tervezett legyen.
- Földszintes elrendezésre kell törekedni.
- Az alapterület 30 000 nm-nél lehetőleg ne legyen nagyobb.
- A kétirányú bővítés lehetséges legyen.
- Biztosítani kell az épületgépészet többcélú módosíthatóságát.

Alaprajzi elrendezés szerint a csarnok fajták formái a következők lehetnek:
- Hosszirányú (egy- vagy többhajós)
- Mindkét irányban többhajós (többmezős)
- Centrális
- Speciális

A teherhordó szerkezetek anyagai (főtartók, illetve főállások jellemző anyagai) szerint a csarnok fajták lehetnek:
- Faszerkezetű csarnok (ragasztott vagy szegezett tartókkal).
- Fémszerkezet csarnok (melegen hengerelt vagy hidegen alakított acélszerkezet).
- Vasbeton szerkezetű csarnok (monolit vagy előregyártott).
- Kombinált szerkezetű csarnok (pl. előregyártott vasbeton pillér és rácsos acélszerkezetű főtartó).
- Tégla vagy kőszerkezetű csarnok (ma ritkán alkalmazzák).
- Műanyag szerkezetű csarnok.

- Síkbeli erőjátékú szerkezeti rendszerű csarnok (leggyakrabban rúdszerkezetből összeállított).
- Térbeli erőjátékú szerkezeti rendszerű csarnok (pl. lemezművek, héjak, térrácsok, függesztett szerkezetek.
- Különleges szerkezeti rendszerű csarnok (pl. pneumatikus szerkezetek).

A csarnok fajták építésénél leggyakrabban a síkbeli erőjátékú rúdszerkezeteket alkalmazzák. Ezek főbb szerkezetváltozatai:
- Pillér (oszlop) és gerenda kombinációja
- Keretszerkezet
- Ívtartó

A vasbeton szerkezetű csarnok fajták egyaránt készíthetők monolit eljárással és előregyártott szerkezetek összeállításával. A monolit szerkezetekre jellemző a nagyobb tömegű, súlyosabb, de egyúttal egyszerűbb csarnok szerkezet és az egyedi jelleg. Az előregyártott csarnok szerkezetek karcsúbb, könnyebb és összetettebb szerkezetek.
A monolit csarnok szerkezetekre jellemző a nagyobb tömegű, súlyosabb, de egyúttal egyszerűbb szerkezet és az egyedi jelleg. Az előregyártott csarnok szerkezetek karcsúbb, könnyebb és összetettebb szerkezetek. Jellemzőjük a sokszorosan ismétlődő alapegység az ebből eredő tipizálási lehetőség.

Az acélszerkezetű csarnok fajták nagyobb súlyú, melegen hengerelt szelvényekből és hidegen alakított vékonyfalú acélszelvényekből készülhetnek. Ez utóbbiak a könnyűszerkezetes építésmód jellegzetes szerkezeteinek kialakítására alkalmasak. Általában törekedni kell a vékonyfalú szerkezeti elemek felhasználására, de ahol az igénybevételek a melegen hengerelt szelvények jó kihasználhatóságát biztosítják, ott azokat célszerű alkalmazni.
Acélszerkezetű csarnok vázak vízszintes irányú merevítését a szélrácsok és hosszkötések szolgálják. Az acél vázoszlop nyomatékbíró módon kapcsolódik a vasbetonszerkezetű kehelyalaphoz.

A csarnok fajták építésénél a térbeli erőjátékú csarnok szerkezeteket is alkalmazzák. Ezek főbb szerkezetváltozatai:
- Acél térrácsok
- Vasbeton hártya és héjszerkezetek
- Mérnöki faszerkezetek

A közbenső alátámasztás nélküli acélszerkezetű nagytérlefedés jellegzetes szerkezete a térrács. A nagy szakítószilárdságú acélokból készülő térrács szerkezetek főleg kiállítási csarnok fajták építésére terjedtek el. Ezek gyártóbázison készülő elemekből, a földön összeszerelt rács mezőkből készülnek, rendszerint alul-felül sík megoldással.
Függőleges tartószerkezettel való alátámasztásuk, vagy felfüggesztésük tartószerkezeti szempontból szükséges. Héjalásuk rendszerint hullámos fémlemez táblás könnyű tetőként oldható meg. Alumínium rúdszerkezetekből is készítenek könnyű térrácsokat, amelyek ugyancsak az építési helyszínen kerülnek összeszerelésre, és autódaruval emelik be őket a végleges helyükre.

A kis keresztmetszetű, feszített kábelekkel készülő, üzemben előregyártott, vagy (bennmaradó) fémzsaluzattal monolitikusan készített vasbeton tetők, melyek íves felültekből vagy ferde síkokból vannak kialakítva, a modern építészeti téralakítás jellegzetes példái.
Keresztmetszetük 2-5 cm vastagságú, betonanyaguk különleges szemszerkezetű.

A faanyagú nagyfesztávolságú úgynevezett mérnöki faszerkezetek 20,0-100,0 m közötti fesztávok áthidalására alkalmasak. Készülhetnek keretként, rácsos tartóként, térrácsként, és ragasztott ívtartóként. A csarnok tetőszerkezet lehet szegelt és csavaros kötésű, vagy ragasztott technológiával készített.
A csarnok faanyagát az előkészítés során gomba- és lángmentesíteni kell. A felhasználható tartószerkezeti elemek gyártása csak erre alkalmas speciális üzemben lehetséges.

A csarnok célját a lehető legpontosabban meg kell határozni. Ez a funkció (raktár, gyártó csarnok) meghatározásával kezdődik, és a benne folytatandó tevékenységeket a hatékonyságának figyelembe vételével meg kell határozni. Raktár csarnok esetében például a polcrendszerek méreteit, a közlekedő folyosók méreteit, a raktárazott anyagok terhelését stb. A polcrendszerek és a folyosók helyigénye alapján érdemes a csarnok épület méreteit meghatározni, így a lehető legkevesebbre csökkenthető a felesleges területek felülete, amit megépíteni és üzemeltetni is felesleges költség.

A csarnok lokális fűtési rendszereinek (sugárzók, hőlégbefúvók) kiépítését is akkor lehet a legjobban optimalizálni, ha a csarnok berendezése előre tisztázott (a folyosókat kell fűteni, nem a polcok tetejét!). Ez a természetes fény bebocsátásra is érvényes. A csarnok tetőbevilágító panelek elhelyezésénél is figyelembe kell venni a berendezések, polcok stb. elhelyezkedését. Ha a csarnok kialakításánál az első lépéseket nem végezzük megfontoltan, a későbbi üzemeltetési költségek akár háromszorosára(!) is nőhetnek.

Gyártó csarnok fajták esetében ezek a szempontok szintén hatalmas jelentőséggel bírnak. A csarnok típusok zöme több tíz évre meghatározza a benne folytatott tevékenység hatékonyságát, így hosszú távra kell előre gondolni. Az esetleges csarnok bővítések, funkcióváltások szintén olyan körülmények, amelyek a vállalkozások működését meghatározzák, így ezeket a lehetőségeket is figyelembe kell venni. Mivel a csarnok épületek élettartama több évtized, a beruházás megtérülését is hosszú távra kell tervezni. Ez fokozottan igaz a hőszigetelések és természetes fény beeresztő panelek elhelyezésére és mennyiségére.

Amidalla Search Engine