Keresés










Gyorskeresés


Mutatók
Hírlevél






Adatmódosítás




Szászakku-Coop Kft.
 
Cím: 5053 Szászberek, Jászberényi út 1.
Postázási cím: 5053 Szászberek, Jászberényi út 1.
Telefon: 0656366355
Fax: 0656366355
Térkép:



A SZÁSZAKKU-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. akkumulátorok forgalmazásával foglalkozik. Cégünknél megtalálhatók motorkerékpár akkumulátorok (4 Ah-40 Ah-ig), gépjármű akkumulátorok (35 Ah-220 Ah-ig), elektromos targonca akkumulátorcellák (110 Ah-960 Ah-ig), elektromos targonca akkumulátortelepeket (165 Ah-800 Ah-ig), vagy igény esetén egyedi telepeket is készítünk. Gyártunk továbbá akkumulátortelepeket különböző épületek vészvilágításához, illetve szélenergiával előállított áram tárolásához.


Szolgáltatásaink és termékeink:
- Akkumulátorok
- Akkumulátorok kereskedelme
- Termelési célú egyéb termékek nagykereskedelme
Cégforma: Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatások
Hasznos információk az akkumulátorokról

Gépjármű akkumulátorok

A gépjármű akkumulátorok feladata, az akkumulátorok típusai

A gépjárműveken alkalmazott akkumulátorok feladata az, hogy a gépjárművek működéséhez szükséges villamos energia szolgáltassa addig, ameddig erre a gépjármű villamos generátora nem képes. A gépkocsi egyes villamos berendezéseinek működésére olyankor is szükség van, ha a gépkocsi motorja áll, és az áramfejlesztő nem termel villamos áramot. Ezért a gépkocsin bizonyos mennyiségű villamos energiát tárolni kell. Ezt az energiatároló feladatot látják el az autókban az akkumulátorok. Az akkumulátorok a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítják át, és ilyen formában tárolja. A bevezetés folyamatát nevezzük töltésnek. Ennek fordított folyamata a kisütés, amelynek során a vegyi energia ismét villamos energiává alakul át. Az akkumulátorok ismételt töltésre és kisütésre alkalmas áramforrások. Az ismétlődésre alkalmas ciklusok száma viszont nem korlátlan, tároló képességük (kapacitásuk) idővel csökken, ezért élettartamuk véges. A tárolt energia mennyiségét, illetve azt, hogy milyen teljesítményű akkumulátorra van szükség, döntően a legnagyobb villamos fogyasztó, az indítómotor teljesítményigénye határozza meg. Az akkumulátort úgy választják meg, hogy az indításhoz szükséges energiát még tároló képességének bizonyos fokú csökkenése esetén is le tudja adni.
A közlekedésben használatos akkumulátorok lehetnek:
- Savas, azaz ólom akkumulátorok
- Lúgos akkumulátorok
- Zselés akkumulátorok.
A gépjárművek indítóakkumulátoraként zselés, illetve ólom akkumulátorok típusát használják. Csak kis lökettérfogatú járműveken, valamint motorkerékpárokon vannak zselés akkumulátorok.

Az akkumulátorok felépítése

Az akkumulátorok alapegysége az úgynevezett akkumulátorcella, amelyben két különböző anyagú elektróda meghatározott összetételű folyadékba (elektrolitba) merül. Feltöltött állapotban az elektródák között villamos feszültség van.

Ólom akkumulátorok

Ólom akkumulátorok fajtáinál a pozitív elektróda aktív anyaga ólom-oxid (PbO2), a negatív elektródáé a tiszta ólom (Pb), az elektrolit pedig desztillált vízzel hígított kénsav. Egy ilyen cella feszültsége feltöltött állapotban körülbelül 2V. Több cella sorba kötésével nagyobb feszültségű áramforrás hozható létre.
Az elektrolitba tehát két elektród merül, ebben az állapotban azonban az akkumulátorok még nem képesek feszültségforrásként működni. Ezért az elektródokra feszültségforrást kapcsolunk, melynek hatására áram folyik át az akkumulátoron (az áram nem bele, hanem átfolyik az akkumulátoron). Ezt a folyamatot az akkumulátorok töltésének nevezzük. Az átfolyó áram hatására olyan kémiai átalakulások jönnek létre az akkumulátorokban, amelyeknek hatására az akkumulátorok galvánelemként működnek, tehát feszültségforrássá válnak. A kisütési áram iránya ellentétes a töltőáram irányával. Az ellentétes irányú kisütőáram miatt a kémiai folyamatok is ellentétesen (vagyis fordított irányban) játszódnak le. Ennek eredményeképpen az akkumulátorok elektródjai és elektrolitja a töltés előtti állapotot veszik fel. A kisütött akkumulátorok pozitív és negatív elektródjainak hatóanyaga ólom-szulfát, elektrolitja pedig kénsav vizes oldata. Töltéskor a pozitív elektród hatóanyaga ólom-oxiddá, a negatív elektródé pedig szivacsos tiszta ólommá válik. Ugyanekkor az elektrolitban vízmolekulák bomlanak fel, és kénsav keletkezik. Kisütéskor a kémiai folyamatok ellentétesen játszódnak le.

Savas akkumulátorok

Az akkumulátorok elektródjait lemez formában készítik el. A lemezek váza antimonötvözésű kemény ólomrács. Az ólomrácsba sajtolják bele a hatóanyagot. A hatóanyag ólom-oxidból, kénsavból és meghatározott adalék- és kötőanyagból összegyúrt massza. Ez a hatóanyag az első töltéskor átalakul: a pozitív lemezben barna színű ólom-dioxiddá, a negatív lemezben szivacsos szerkezetű színólommá. A lemezpárból kinyerhető töltésmennyiség nagyságát a lemezek geometriai kialakítása, nagysága szabja meg.
Ezért az előírt áramerősséget úgy mérik, hogy a lemezpárokból párhuzamos kapcsolással alakítanak ki feszültségforrást, amit cellának nevezünk. A cellák egynemű sarkait összekötik. Ekkor a feszültéség változatlan marad, a kivehető áramerősség viszont annyiszorosára nő, ahány feszültségforrást párhuzamosan kapcsoltak (egy lemezpárhoz képest). Tehát az akkumulátorból kivehető áram erősségét a cellák lemezpárjainak száma határozza meg. A gyakorlatban ezt egy úgynevezett ólomhíddal valósítják meg. Az ólomhidat kivezetőcsappal, azaz pólussal látják el. A pozitív és negatív lemezkötegek fésűszerűen helyezkednek el egymásba.

Az akkumulárok villamos jellemzői

Az akkumulátorok jellemzésére a gyártó cégek több paramétert adnak meg. Ezek közül a feszültség mellett a legfontosabb paraméternek a kapacitást tekinthetjük. A kapacitás alatt az akkumulátorból kinyerhető töltésmennyiséget értjük. A kisütési áramerősség és a kisütési idő szorzataként számítható ki. Mértékegysége az amperóra, rövidítve: Ah. Az átlagos gépjárművekben 44-55 Ah kapacitású akkumulátorok vannak.

Az akkumulátorsav (elektrolit)

Az ólom akkumulátorok típusaiban elektrolitként desztillált vízzel hígított kénsavat használnak. Mivel a tömény kénsav sűrűsége (1,85 kg/dm3) sokkal nagyobb, mint a vízé (1kg/dm3), a keverék sűrűsége jellemző a hígítás mértékére. Az elektrolit sűrűségének az akkumulátorok üzeme szempontjából van egy optimális értéke. Ez az optimális érték a különböző rendeltetésű akkumulátorok fajtáinál (például postaüzem, gépjárműhajtó, gépjárműindító stb.) bizonyos határok között változhat az akkumulátorok lemezeinek eltérő kialakítása miatt. Gépjármű akkumulátorok típusainál a legfontosabb követelmény, hogy kicsi legyen a belső ellenállás, valamint az elektrolit a lehető legjobb vezetőképességű legyen.

Lúgos akkumulátorok

Az elektródák készítéséhez felhasznált anyagoktól függően elvileg sokféle akkumulátorról beszélhetünk. A legismertebbek a nikkel-kadmium, a nikkel-vas és a cink-ezüst akkumulátorok, azonban léteznek egyéb elektróda rendszerű akkumulátorok is. A legelterjedtebbek a nikkel-kadmium akkumulátorok, amelyeket egészen kis méretektől kezdve nagy méretekig széles körben alkalmaznak. Készítenek ilyen rendszerű indító akkumulátorok at is. A nikkel-kadmium akkumulátorok elektrolitja desztillált vízzel higított kálium-hidroxid, közismert nevén kálilúg (KOH). Cellafeszültségük 1,2 V, kisebb, mint az ólom akkumulátorok fajtáié, ezért egy adott feszültségű akkumulátorhoz több sorba kapcsolt cellára van szükség. Előnyük az ólom akkumulátorok típusaival szemben, hogy nagyobb a fajlagos energiatároló képességük, hosszabb az élettartamuk, egyszerűbb az üzembe helyezésük, kevésbé károsítja ezeket a túltöltés és az elégtelen töltés, valamint nagyobb a mechanikai szilárdságuk. Természetese hátrányuk is van, például 3-4-szer nagyobb az előállítási költségük, mint az ólom akkumulátorok típusáé. Az elektrolitot az üzemelési körülményektől függően legalább évente egyszer ki kell cserélni, mert a levegő szén-dioxid tartalma az elektrolitot tönkreteszi. Gépjárműveken való alkalmazás szempontjából hátrányos az a tulajdonságuk, hogy a töltési és a kisütési feszültség között nagyobb a különbség, mint az ólom akkumulátorok típusainál. A nagyobb töltőfeszültség a gépkocsi villamos berendezéseit károsítja, kisebb feszültségről viszont töltés nem végezhető. Emiatt az áramellátó rendszer felépítése bonyolultabb, ezért - valamint egyéb hátrányaik miatt - ilyen akkumulátorok típusát gépjárműveken csak igen ritkán, kivételes esetekben alkalmaznak.

Zselés akkumulátorok

Az akkumulátorok szerkezete jó száz éve változatlan. A kénsav vizes oldatába merülő ólom és ólom-oxid lemezek már az első autókban is helyet kaptak. Az elv ma annyiban változott, hogy a legmodernebb akkumulátorok elektrolitját szövetbe itatva tekerik a lemezekre, így nem folyhat ki a savas anyag, és még a törött akku is indításképes lehet. Ez a köznyelvben zselésnek nevezett szerkezet lényege.

Egyéb akkumulátorok

Műanyag akkumulátorok
A jelenleg használatosaknál könnyebb akkumulátorok előállítása terén a kis mennyiségű szennyező anyaggal vezetővé tett műanyag akkumulátorok újabb reményeket keltenek. A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak nemrégiben sikerült előállítani az első teljesen műanyagból készült akkumulátort. Biztató a cella kapocsfeszültsége: 3 V. A műanyag akkumulátoroknak azonban még vannak hátrányaik. Az egységnyi tömegre számított tárolt energiamennyisége még elmarad a rekordot tartó lítium akkumulátorok fajtáitól. Az optimális feltöltéshez különleges elektronikára van szükség. Hermetikus lezárásuk sem könnyű, a levélbombákban való felhasználásukat pedig röntgenárnyékot adó rácsozattal kívánják meggátolni. Hajlékonyságuk, könnyűségük azonban sok alkalmazó fantáziáját mozgatja meg, különösen miután előkészületben van a tízszer nagyobb energia tárolására alkalmas változat.

Spirálcellás akkumulátorok
A korszerű akkumulátorok közül is kiemelkednek a spirálcellás fajták. Teljesen új szerkezet és előállítási technológia jellemzi őket. A lemezek expandálással készülnek, így vékonyabbak, ugyanakkor teherbíróbb lemezfelületük nagyobb, mint az ugyanolyan méretű síklemezes társaiké. Ráadásul indítóáramot szolgáltató képességük is a lemezfelülettel arányos. A spirálisan feltekert aktív lemezek között az üvegszál szövet szigetelőként van becsavarva, és ebben itatják fel az elektrolitot. A spirális szerkezetnek hála rendkívüli a rázkódástűrő lépessége is, így a hagyományos akkumulátoroknál alkalmazott iszaptér elhagyható.

Akkumulátorok gondozása

Motor akkumulátorok téli gondozása
Rendszeres használat mellett a mai akkumulátorok típusaira szinte egy másodperc figyelmet sem kell fordítani. De ha eljön a tél, és egyáltalán, vagy csak ritkán használjuk a motort, megindul a spontán öregedés. Fontos információ, hogy egy akár hathetes állás is tönkreteheti a teljesen jó akkumulátort. Tévedés az az állítás, amely szerint a motorokból kiszerelt akkumulátorok meleg helyen legyenek tárolva télen. Az akkumulátoroknak mindig van egy bizonyos önkisülésük, vagyis akkor is merülnek, amikor nincs rajtuk semmilyen fogyasztó. Ez a merülés annál gyorsabb, minél melegebb az akku. Az igaz, hogy hidegben nehezebben indul a motor, de ezt egyrészt a sűrűbb kenőolaj okozza, másrészt a hideg akkunak csökken az indítóképessége, de ezzel az akksi nem károsodik. Az akkumulátorok téli állapotmegőrzésére két módszert ajánlunk:
- Töltsük fel rendszeres időközönként klasszikus akkumulátortöltővel
- Az állás során folyamatosan használjunk csepptöltőt

Akkumulátorok társoldalai
Add a Startlaphoz
 
Készítette a BIT-Hungary Kft.
WebTudakozó portál• E-mail:info@webtudakozo.hu